06 30 637 5954

AZ ŐRSÉGRŐL

Az Őrség a mai Magyarország egyik legszebb tájegysége. A táj nyugati fele a trianon-i területrablás során is megmaradt Magyarországnak. Ez a fél Őrség most Zala és Vas megyének a magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe.

A táj másik fele ma – a Muraszombat (Murska Sobota) központú Muravidék tájegységgel együtt – Szlovéniához tartozik. Van egy északabbi Őrségünk is Ausztriában (Felsőőr és környéke az elcsatolt Várvidéken, azaz Burgenlandban), de ez nem azonos a most tárgyalandó (a Kerka és a Zala folyók mentén elterülő) Őrséggel.

Az Őrség és környezete értékes természeti táj. Jelentős része nemzeti park (az Őrségi Nemzeti Park ), helyi és Natura 2000-es védelem alatt álló terület. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Őriszentpéter (nevezetessége az árpád-kori Szent Péter templom és a Bognár-étterem , a település megtekinthető a Velemér – Őriszentpéter túra során is.

A közvetlen környezet nagyobb települései közé tartozik Lenti , Szentgotthárd , Csesztreg , Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával, és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Kissé távolabb (mintegy 50 km-es távolságra) Körmend , Zalaegerszeg és Alsólendva képviseli a városi lehetőségeket.

A veleméri Szentháromság-templom délelőtti fényben Az Őrség egyik legszebb települése, a szeres településszerkezetet máig híven őrző, a freskókkal díszített Szentháromság-templom miatt ismert és látogatott Velemér . Ez a kitűnő fekvésű, bájos falu alkalmas arra, hogy példáján bemutassuk, megismerjük és megszeressük az Őrséget.

Veleméri domboldal A természetjárásra alapozott turizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak az Őrségben. Ennek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet, valamint a különleges kulturális örökség (például az őrségi jelkincs ).

Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották ‘Magyarország 7 csodája’ egyikének. További turisztikai erősséget jelentenek a termálvízre alapozott fürdési lehetőségek, az őrségközeli termálfürdők .

A térségben található a közelmúltban megnyitott szentgotthárdi termálpark , valamint a régebben működő lendvai termálstrand, a lenti termálstrand , a bánovci termálfürdő és az alsómaráci termálstrand amelyek jórészt gyógyfürdők is. Ezek a kitűnő fürdőhelyek az Őrséget termálparadicsommá változtatták. Őrségi táj, Muravidék Az Őrség és a fenti fürdőkomplexumok kínálata kiegészíti egymást, az együttműködés fejlesztése kitűnő lehetőséget rejt magában.

A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabb ezek közül a Hétrét ország, amelynek az egész Őrséget megmozgatja és helyszínné teszi. Népszerű és bóvlimentes rendezvény a Magyarszombatfai Fazekasnap ok, amely az őrségi és a hazai fazekasság évente megrendezésre kerülő nagy ünnepe. Fazekasnap Magyarszombatfán

Az Őrség jó része az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A nemzeti park védett területén csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, a természet állapotának megőrzése érdekében. A területen védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatók. Táji sajátosság a kaszáló gyümölcsösök, a moha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe. Az Őrség a Zala és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett terület. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. A pankaszi harangláb csúcsa lemenő napsütésben

Az Őrség éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Egyre többen fedezik fel, hogy az őrségi tavak is jelentős vonzerőt képviselnek, az Őrség a tavak országa. A patakok felduzzasztásával turisztikai célponttá vált mesterséges tavakat hoztak létre. A vidék jelentős vízfolyása a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A másik jelentős folyója a Kerka, mely sok ritka szitakötőnek és kérésznek ad otthont és a Belső Őrséget határolja el az őriszentpéteri Őrségtől. A terület jellemző erdőtársulása a mészkerülő erdeifenyves, amelynek jellemző növénye a boróka, a szőrös nyír, a korpafű, ahol megtalálható szinte valamennyi hazai körtike faj, valamint a fekete- és vörös áfonya. Az Őrségben sok helyütt megtalálható gyertyános-tölgyes és bükkös jellemző virága a kakasmandikó és az eredei ciklámen. A patakok medrében égerligeteket találunk, a fák tövében a ritka struccharaszttal. Vannak nyíres, csarabos fenyéreink is. Az erdei utak mentén a rózsaszín virágú henyeboroszlán díszlik. A jégkorszakot követő időszakból ránk maradt tőzegmohás lápokon, lápréteken jellegzetes rovaremésztő növényeket találunk. A Kerka-völgy messze földön ismert, jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, valamint a tőzike. A térség tájszerkezete mozaikszerű, amelyben nagy erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. Az Őrségre jellemző sajátosság az aprófalvas ‘szeres’ településszerkezet. Talajára leginkább a kötött, erdőtalajok jellemzőek, a talajszint alatt agyag, esetleg homokos, kavicsos rétegek találhatók. Az agyag kitűnő minőségű fazekasagyag, amely a tűzállóságának köszönhetően évezredek óta a fazekasok alapanyaga.

AJÁNLATKÉRÉS

Töltse ki az ajánlatkérőt, és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot. 
Szállásfoglalás 20 % átutalásával lép érvénybe.
Számla szám:OTP Bank. 11773047-07479520-00000000